Találatok az alábbi címkére: “betegség”
Mit okoz a tartós kenyér?
Viszket tőle tarkó, s tenyér!
Mit okoz a tartós kenyér?
Viszket tőle tarkó, s tenyér!
Mindenfelé alváz, s avar
Nem csoda az alvászavar!
A festmény címe: Tél a Bakonyban
A másiké meg: Béla takonyban...
Bár a nénin jól áll a topán,
Nem sokat javít az állapotán...
Város vagy rét veszi körül -
ő, hogyha szétverik, örül.
Megnézve az epe-diát,
újra rendelt Ede piát.
Azért maradt félbe kéje,
mert beköszönt a bélfekélye…
Jónak tűnt a kese vő,
de elvitte a vesekő.
Mostanában gyakran lába kél a bankójának,
És ez a tény nem tesz jót a Béla kankójának
Már régen túl van a népi szereken:
csak műtét segít a péniszereken.
Mélységből való hirtelen feljövés
Borzasztóbb érzés, mint egy fejlövés...
Zavarja a víz Igót,
Mint rómait egy vizigót.
Követ dobni tóba? – nagy humor…
… persze jobb, mint hóban agytumor.
A félidőben jó, de szünet táján
újra előjön a tünet száján.
A csontom - bár meszes - ép.
És ez olyan meseszép...
Segített a gyomor-szuri:
Újra fellép Szomor Gyuri.
Mit számít, hogy kék e lugas,
ha egyszer a gége lukas...
Mit érdekli bankó, s kassza,
Amikor egy kankós szereti?
Felbosszantja a piszkető Valit:
Most ápolhat egy viszkető palit...
Nem énekel Szili fiszt,
"Mert elkapom a szifiliszt!"...
Két napja, hogy a lánya béget:
letüdőzte a bányaléget!
Nem elég, hogy túl rövid Kamarás szerepe,
Most pluszban még kidőlt a kamerás (szar epe)...
Szörnyű a világ, baj van, s a lét romos,
Házam rozzant, falam salétromos...
Lelkem nemes, szívem tiszta acél,
de kedvem napos egén ciszta a tél.
Bátran harcolt a regény főhőse,
Vissza nem tarthatta még a főhő se!
Sikert aratott Magyar Ágnes
és találmánya, a ragyamágnes.
Rosszul aludt Kandó Kálmán,
nyomot hagyott kankód álmán.